Tartsatok velünk

Együtt lehetünk, ha elkülditek a 7472-re a következőt: SZEKREF. Érvényes az Orange, Telekom és Vodafone Romania – nál.

Eképp hozzájuthattok csak 10 euroért a mi wallpaperünkhöz (a képernyő háttérképéhez), a begyült összeget a templom fogja felhasználni.

Kövessétek az átvétel megerősitését SMS - en. Végül is hozzájuttok egy érvényesitési kodhoz, amit vezessetek be az alábbi mezőbe.

Köszönjük.

A SMS kód érvenyesitése:

Rólunk

   A széki templom története

Az oklevelekben 1291-ben feltűnő Szék település református temploma Közép-Erdély egyik legigényesebb kivitelű és legjobb állapotban fennmaradt Árpád-kori épületének tekinthető. Bár a három hajós, poligonális szentélyű épület látszólag kiválóan őrzi XIII. századi kialakítását, történetében számos bővítés és újjáépítés mutatható ki.

Az épület leglátványosabbnak számító, átlagosnál bonyolultabb térképzésű, stilisztikailag érett gótikusnak tartható keleti része épült a legkorábban. A hatalmas, bordás keresztboltozattal fedett szentély igényes kőfaragvány-anyaga (bimbós fejezetek, festett zárókövek), térképzése, karéjos körablakai vagy a külső konzolsoros párkány a keleti rész építését az ún. kerci műhelyhez kötik. Ezt az attribúciót megerősítik a szentély északi és déli oldalán megjelenő mellékterek (eredetileg talán sekrestye és előcsarnok) is. A kerci ciszterci kolostor megépítése az 1230-as évekre tehető, építő mesterei (de azok „leszármazottai” is) Erdély számos épületén az 1270-80-as évekig használták a kolostor épületének alaprajzi sajátosságait és faragványainak formavilágát, meghonosítván ezáltal az érett gótikus stílust a régióban. E faragvány-anyag egyik igen szép példája a széki szentély déli falán most feltárt oszlopbélletes, háromkaréjos ülőfülke. A szentélyt a két oldaltérrel egyszerű kialakítású, csúcsíves nyílások kötik össze.

Érdekes, hogy a templom három hajós, bazilikális hosszháza sokkal egyszerűbb kialakítású, nem követi a szentély stilisztikáját, félköríves árkádjai még a romanikát idézik. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy a szentéllyel a hosszház összefügg, még hogyha egy rögtön rákövetkező építési fázis eredménye is: hasonló szélessége és arányai arra utalnak, hogy a „kerci műhely” a templomnak csak a szentélyrészét készítette el, a hosszházat azonban már egy sokkal egyszerűbb formakincsű csoport építette. A hosszház eredeti, XIII. századi faragványanyagából csupán a gádorfal-ablakok keskeny, csúcsíves, igen egyszerű keretei őrződtek meg. A templom későbbi építési fázisai és javításai – nem véletlenül – az igénytelenebb kialakítású hosszházat érintették leginkább. A hosszház belső térrendszerének érdekessége, hogy a déli és északi árkádsora nem volt szimmetrikus: a déli árkádsor két szélesebb nyugati ívével szemben egy „normális” méretű árkád és egy bejárattal áttört fal volt. A bejárat egy ismeretlen rendeltetésű saroktérbe nyílt.

A kutatások alapján a hosszház nyugati végét már a XIV. században javítani kellett: az említett bejárat melletti északi árkádot elfalazták, és ekkor készült a mai nyugati kapu is.

A XV. század második felében jelentős átalakításon ment át az épület: a főhajó nyugati végébe monumentális harangtornyot építettek, a déli homlokzatra széles, csúcsíves ablakokat nyitottak, a szentély északi melléktere mellé pedig késő gótikus nyíláskeretekkel tagolt sekrestyét építettek. E munkálatokhoz hozzájárult Hunyadi Mátyás 1470-es bőkezű adománya is.

A templom XVI-XVII. századi átalakításairól keveset tudunk, de meghatározó volt ekkor a protestáns liturgiára való áttérés (pl. bevakolták a templom falképeit). Egy 1619-es javítási felirat őrződött meg az egyik pilléren. Ekkor építhették az északi mellékhajó karzatát, melyre az egyik ablak alsó részének elfalazása utal. Ezzel összefüggésben az oldalhajók falait megmagasították, tetejüket összekötötték a főhajó tetőzetével, óriási sátortetőt alakítva ki. Talán ezzel a beavatkozással függhet össze a hajó északi pillérén feltűnő 1703-as felirat. Az 1717-es tatár támadás után 1727-ben javították ki a templomot.

1767-68-ban nagyarányú javítás zajlott, megemelték a tornyot, valamint ennek keretében készítette 1770-ben Umling Lőrinc asztalos a hajó hajdani kazettás mennyezetét, melyből jelen helyreállítás előtt csak egy feliratos kazetta volt ismeretes. 1781-ben portikuszt ragasztottak a déli bejárathoz. A szószéket kidei Horváth Ádám faragta 1793-ban. A XIX. század első felében a szentély eredeti ablakait durván kiszélesítették, félköríves nyílásokra cserélték, ugyanakkor ezt a beavatkozást erősen megsínylették a középkori falképek és kőkeretek is. A széki templom hatalmas tetőzetét 1946-ban erősen megrongálta egy vihar, így a helyreállítás elodázhatatlanná vált.

 

.: © 2015 Szeki Reformatus Templom ::: Biserica Reformata din Sic ::: Sic Calvinist Church :.